Szabadság
Mindenki a szabadságra törekszik és sokan nem látják, hogy annak mértéke mindig azonos a felelősségvállalásunk mértékével. Miénk a szabadság, ha vállaljuk annak felelősségét. Kötöttségeinket szeretnénk levetkőzni, de nehéz azzal szembenézünk, hogy csak magunkból indulhatunk ki. Csak abból az állapotból, amiben itt és most vagyunk.
A jelen helyzetünkből való menekülés csak mélyíti esetleges fájdalmunkat, elakadásunkat. Az itt és most -ban, csakúgy megjelenik a felemelkedésünk, mint ahogyan a bukásunk lehetősége is. A döntés a miénk. Mit kezdünk múlttal –ami hat ránk- és a jelenünkkel? Ez az, ami meghatározza jövőnket.
Nem akarsz félni? Vállalnod kell legbensőbb félelmeidet.
Milyen akarsz lenni?
Erős? Erőt kell venni magadon, elég a kifogásokból.
Kitartó? Először fejezd be az eltervezett dolgaidat. Ne a pillanatnyi jó és rossz érzés határozza meg útirányod.
Őszinte? Előbb légy őszinte önmagadhoz.
Magabiztos? Képviseld magad, állj bele az életedbe, vállald az érzéseidet.
Sikeres? Hozz döntést. Szeresd azt, amit csinálsz és napról-napra hozz áldozatot érte.
Bármennyire is történik meg mindez, kevés ezt egyszer tapasztalnunk. A múlt, elmúlt. A jövő, még várat magára. A jelenünk az, ahol tehetünk bármit is. Így, időről –időre a jelenben kell megvívunk ezen harcainkat. Nem válogathatunk, ami megjelenik, azzal dolgunk van.
A növények tudják a dolgukat. Az állatok is. A szél sem játszik napot. Ők nem álcázzák magukat, nem akarnak másnak látszani. Nekünk mi a dolgunk? Mit képviselünk? A kiindulópontunk talán az, ha merjük vállalni magunkat.
Szabadság másként: Szab- tevékenység, irányítás. Zab- táplálék. Ad- visszatöltés. Szabad- felelős. …ság- a folyamat.